Mielőtt elkezdjük elemezni ezen reakciókat, tisztázunk néhány alap fogalmat, vagyis mi micsoda.
- Ijedség vagy RémületÖsztönös, célszerű velünk született reakció. Például egy hangos durranásnál a test minden izma hirtelen összehúzódik, az ember behúzza a fejét és a lába hirtelen erőtlen lesz térdei megrogynak. Hosszabb ideig tartó megterhelésnél motorikus merevség, bénulás vagy az ellenkezője azaz pánikszerű menekülés következhet be.
- FélelemEzt az ősi, viharos, rendszerint bénítóan ható érzést gyakran erős testi tünetek kísérik. A szorongással ellentétben a félelemnél megállapítható valamely izgalmat keltő inger vagy tárgy.Tipikus félelem reakciók a következők:
- menekülés
- védekezés
- elrejtőzés
- a légzés ritmusának megváltozása
- cselekvésképtelenség
- a záróizom feletti uralom elvesztése.
- SzorongásIrány nélküli félelem, súlyos veszély érzés, elveszettség, tanácstalanság, amely számos kóros jelenség magyarázója. Sok mai pszichológiai elmélet, mint például a behaviourizmus, a félelem szinonimájaként használja. A szorongás ösztönzően hathat bizonyos reakciókra, amelyek azután vagy gyorsabban vagy lassabban lépnek fel.
- StresszKorunk népbetegsége. A szervezet fokozott védekező állapota az őt ért külső hatásra. A legnagyobb riadókészültség ezen állapota a test összes energiáját mozgósítja, hogy a fenyegető helyzetet legyőzze. Hosszabb ideig tartó stressz hatás kimerüléshez vezethet.
- KimerültségAmikor a szervezet teljes erejével szemben kíván szállni a rendkívüli helyzettel , végül olyan állapotba kerül, amelyet a leleki és testi összeomlás és az ellenálló képesség elvesztése jellemez.
Miután tisztáztuk az alapfogalamkat, elemezzük kicsit milyen folyamatok, reakciók zajlódhatnak le egy rendkívüli helyzetben. A lelki vagy testi megterhelések szorongást vagy félelemet válthatnak ki, hirtelen sokként léphetnek fel és sokáig is tarthatnak. A szorongás és félelem nincs mindig közvetlen összefüggésben a pillanatnyi helyzettel, mivel az elképzelések, képzelődések, előítéletek, stb hasonló esemény szintén szorongást okozhatnak.
Amennyiben a szorongás bizonyos egyéni küszöböt elér vagy meghalad, bekövetkezik a stressz. Rendkívüli megterheléseknél olyan lelkiállapot következik be, amely mindig pszichoszomatikus reakciókban nyilvánul meg. Kiváltó ok lehet például egy földrengés, vihar, nagy zajjal járó robbanás vagy egy egyszerű közlekedési baleset is.
Ilyen élmények rendszerint az abszolút életveszély érzését váltják ki, amelyet olyan tényezők, mint a meglepetés, a testi egyensúly elvesztése, valamilyen erős zaj (fékcsikorgás, lövés zaj, stb.) csak fokoznak.
A félelem minden embernél különbözőképpen nyilvánul meg, az átlagon aluli intelligenciájú emberek esetében például fokozott félelem reakció és akaratbénulás léphet fel. Az egyidejű kényszerű tétlenség fokozza, míg az ésszerű és a veszélyt elhárító cselekvés csökkenti a félelem reakcióit.
