Megfigyelhető, hogy a rendkívülihelyzetekben az emberek különbözőképpen reagálnak. Ez függ van a fizikai és lelki adottságaiktól, a helyzettel kapcsolatos beállítódásiktól, korábbi hasonló tapasztalataiktól és élményeiktől, a környezet reakcióitól stb.. Ennek alapján néhány alap magatartásminta típus, reagálásmód figyelhető meg:
Normális reakciók
Átmenetileg testi és szellemi változások következhetnek be. Olyanok mint például:
idegesség, szájszárazság, szívdobogás, izzadás, szédülés, légzési nehézségek, hasmenés, erős vizelési inger, rosszullét, hányás, álmatlanság, bizonytalan fájdalmak, szorongás, koncentrációképesség csökkenés, zavartság. A testi - lelki egyensúly hamarosan önmagától is helyre áll. Az ember újból cselekvőképessé válik.
Fokozott, tartós félelmi reakciók
Amennyiben erős hányás, tartós rosszullét jelentkezik, akkor meg kell keresni a kiváltó okot mert a rosszullétet és hányást mérgezések és belső sérülések is okozhatják. Ezek a testi reakciók fokozatosan jelenek meg. Megváltozik még a magatartás, érzelmi labilitás, emlékezet kiesés, célnélküliség, másokba való kapaszkodási hajlam, nyöszörgés, a végtagok rázása, ijedség okozta merevgörcs, ingerszegénység léphet fel, ami egészen a teljes apátiáig és kimerültségig terjedhet ha nem nyújtanak idejében segítséget. Hasonló tüneteknek lehetnek teljesen eltérő okai is mint a rosszullét esetében. A bénulási jelenségek lehetnek a hisztéria jelei is, ilyenkor a lelki feszültség átcsap meggyőződésbe, hogy egy bizonyos testrész nem képes többé működni, ami azután ténylegesen be is következik.
Depresszió
Ez az irányultság nélküli negatív hangulat rendszerint különösebb látható ok nélkül keletkezik és egészen a kapcsolatteremtés képtelenséghez vezethet. Az illető ilyenkor kábultnak tűnik és nem lehet vele érintkezni. A depresszív emberek minden negatívan élnek meg, nem mutatnak megértést a szükséghelyzet iránt, siránkoznak, és végül mindent feladnak, még magukat is! Képtelenek többé magukról gondoskodni.
Nagy az Öngyilkossági hajlam!Hiperaktivitás (hipomán)
Túlfeszített, haszontalan és értelmetlen, nem ellenőrzött mozgáskényszerben nyilvánul meg. A hiperaktív személyek összes reakciója felgyorsul, ( beszéd, gondolkodás) belekezdenek valamibe, de semmit nem fejeznek be. Túlértékelik képességeiket, ötleteiket feltétlenül keresztül akarják vinni és azok helyességéről igyekeznek mindenkit meggyőzni. Vészhelyzetben lévő csoportok számára terhesek és veszélyesek, sokszor önveszélyesek lehetnek.
Pánik
A pánik fejetlen és ellenőrizhetetlen aktivitásra vezet, egészen a testi kimerülésig. A pánikban lévő emberek cselekedetei kontrollálatlanok, céltalanok, nem tudnak felettük uralkodni, és gyakran ide - oda rohangálásba csapnak át.
A pánik viszonylag ritkán lép fel, de ragályos. Pánik főként valamilyen látszólag kilátástalan vagy legalábbis aggasztóhelyzetben egyesek váratlan, drámai és értelmetlen reakciójaként kezdődik. Tömegben a pánikreakciók még tapaszalt segélynyújtóknak jelenléte esetén is csak nehezen számolható fel (hogy jobban megértsük a tömegpánik jelenségét emlékezünk vissza az Airport sorozat reptéri tömeg pánikjaira, vagy a Die Hard 2 szintén reptéri tömeg hisztériájára minkét esetben megfigyelhető a kezelhetetlen, fejetlenül, irányítatlanul és irányíthatatlanul menekülő tömeg amely mindent és mindenkit eltipor ami az útjába áll). Ezért lehetőség szerint a pánikhelyzeteket meg kel előzni, mivel az egyébként is aggasztó helyzetet súlyosbítaná.
Pánik akkor keletkezik amikor egy látszólag vagy valóban fenyegető helyzetben egy félelmet keltő bizonytalansági fázis után egyes személyek meggondolatlan cselekedeteket hajtanak végre. Az ilyen magatartás gyorsan hatalmába keríti az egész csoportot például tűzesetnél. Ilyenkor veleszületett ösztön reakciók lépnek fel, a tűzeset példájánál maradva a menekülés. Ezek az ösztön reakciók ragadósak, láncreakciószerűen terjednek. Lezajlásuk után maguk az érintettek átmenetileg testileg és lelkileg is megváltoznak, kimerültnek tűnnek.
Megkülönböztetjük a menekülési pánikot és a pánik keltette bénaságot. A menekülési pániknál vak őrjöngés lép fel, az érintettek letapossák egymást, letépik egymásról a ruhát, stb. A bénulásos pániknál rettenetes félelem lép fel, hirtelen csend lesz például áram kimaradás vagy betemetés esetén, az emberek előtt rémképek merülnek fel, olyanok mint hogy most megölik őket. Egyes emberek valóban meg is halnak, a félelem okozta halál.
Ezek a reakciók akár egymás után, akár egyszerre is bekövetkezhetnek.
