Igen nagy megterhelések után és a későbbi, ismételten fellépő életveszélyes helyzetekben az alábbi jelenségek figyelhetőek meg illetve az ezekre való érzékenységek:
- A tudatállapot megváltozása: például a tudat beszűkültsége és a sérelmek rendszeres ismételgetése
- A tiszta tudat elvesztése
- Az emlékezet hosszabb ideig tartó kihagyása
- időérzékelési zavarok
- érzelemszegénység
- lelki reakciók hiánya
A hónapokig vagy esetleg évekig is tartó rendkívüli megterhelések eredményeképpen lelki működési zavarok maradhatnak fenn. A szorongás ekkor nem csak a bekövetkezhető helyzetre vonatkozik, az általános elbizonytalanodás és az alapvető bizalom vesztés minden területen felléphet.
Ismerjük meg a rendkívüli megterhelések alkalmával fellépő speciális félelem fajtáit:
Az elszigeteléstől való félelem
Tényleges elszigetelés, vagy az elszigetelés veszélye esetén (sérülés, rossz kondíció, stb.) a teljes elhagyatottság, a tehetetlenség érzése léphet fel, mert az egyén csoportkapcsolataiból ki van szakítva, elszigetelődik, izolálódik.
Az ismeretlentől való félelem
Nem egyértelmű az új helyzetekben a tehetetlenség, a bizonytalanság érzése és a kellemetlen lelki feszültség keletkezik.
A sérülésektől és a haláltól való félelem
Normális körülmények között az ember nem gondol a saját halálára, vagy elhessegeti ezt a gondolatot. Rendkívüli helyzetekben szembe kell néznie azzal a lehetőséggel is, hogy megsebesül vagy meghal. Ez fokozhatja a félelmét, de az életösztönt is serkenheti.
A stressz
Azaz feszültség, igénybevétel (az előző fejezetben már tisztáztuk a jelenség jelentését). A fogalmat általánosságban inkább negatívan fogják fel, például: mint túl terhelést, vagy szorongást, lelki nyomást. A biológiában azonban egyfajta különleges hatást értenek alatta, amelyre a szervezetnek az életben maradáshoz szüksége van (védekezési reakció).
Megfigyelhettük, hogy veszély esetén a test mindig a veleszületett, természetes módon reagál, az energiatartalékokat automatikusan mozgósítja és gondolkodási blokád áll be. A szükséges reagálások felett a gondolkodás túlságosan nagy luxus lenne, túl nagy időveszteséget jelentene és könnyen életveszélyessé válhatna.
Elemezzük egy kicsit mi is történik stressz helyzetben?:- Bekövetkezik a stressz helyzetet kiváltó esemény
- A köztiagy a riadókészültség állapotába kerül.
- A szimpatikus idegrendszer átveszi az ingereket és tájékoztatja a mellékvesét.
- A mellékvesevelő adrenalin és noadrenalin hormonokat juttat a vérbe.
- A szívverés gyorsul.
- A vérnyomás emelkedik.
- Az egész keringési rendszer aktiválódik, és az anyagcserefolyamat felgyorsul.A test megkezdi felhasználni a tartalékait (cukor és zsírtartalékokat), és mozgósítja az összes rendelkezésére álló erőt. A szervezet így készül fel a menekülésre vagy a küzdelemre.
- A mellékvese csökkenti az emésztési tevékenységet, a szexuális funkciókat és az immunreakciókat, ezen funkciók kiesésével résztvesz az esetleges ellenálás vagy védekezés növelésében, ezáltal minden energia bevethető a veszély elhárítására.
- Átmenetileg a szokásosnál több vörösvérsejt áramlik át a véredényeken keresztül a hajszálerekbe, ami által növekszik az oxigénellátás és a gyorsul a szén-dioxid cseréje.
- A véralvadási tényezők erősebben működnek, úgy hogy az esetleges sérülés esetén a keletkezet sebek hegedése szinte azonnal megkezdődjön.
A fokozott hormontermelés által létrejött aktivitás csak testi tevékenységek útján csillapítható le, valahogy úgy mint a mikor a kutyák kergette nyulak is a veszély megszűnte után is mindig tovább szaladnak, így vezetik le a riadóállapotot és a félelemet. Azoknál a katonáknál, akiket majdnem találat ért, és a támadás után tétlenül és mozdulatlanul a fedezékben kellett maradniuk, szinte elviselhetetlenen mozgáskényszer lépet fel, voltak akik ennek nem tudnak ellenállni, és vaktában elhagyva a fedezéket, a lövések áldozatai lettek.
Az azonban megállapítható, hogy ha a stressz sokáig tart, vagy tartóssá válik, egészség károsodások következhetnek be. A stressz fizikai károsodásokat is okozhat, olyanokat mint a szív és keringési megbetegedések, vagy a gyomor- és a béltraktus betegségei, valamint idegrendszeri megbetegedéseket, idegességet.
